Aradra emlékezett a Jobbik

Ha nincs meg az a közös nemzeti minimum, ami 1848/49-ben megvolt, akkor az országnak vége – ezt Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője, országgyűlési képviselő mondta a párt október 6-ai megemlékezésén. Ilyen minimumnak nevezte Magyarország szabadságát is, szerinte ebben egyet kellene értenie jobb- és baloldalnak.

Több mint másfél évszázada az egyik legfontosabb és legszomorúbb nap október 6-a – mondta Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a párt megemlékezésén. Olyan, mintha az aradi vértanúk példáját elfelejtette volna az utókor, azt az erényt és alázatot, amellyel a nemzetet szolgálták. Mirkóczki felhívta a figyelmet arra: verbálisan ma is szabadságharc folyik. Majd feltette a kérdést: milyen szabadságharc az, amikor minden diktátumot vita nélkül aláírnak– jöjjön ez akár Brüsszelből, akár New Yorkból? Az biztos – fogalmazott -, hogy ezek nem szolgálják a magyarság érdekeit. Az aradi vértanúk példát mutattak méltóságból, alázatból, őket nem tudták megvenni, megverni és megtörni. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint méltatlanul kezeljük történelmi hőseinket, de nem csak ebben van felelősségünk. A gyásznap Mirkóczki szerint irányt és példát mutat, hogyan kell küzdeni a magyarságért. Azt mondja: ha nincs meg az a közös nemzeti minimum, ami 1848/49-ben megvolt, akkor az országnak vége.
Közös minimumnak nevezte Magyarország szabadságát, úgy látja: ebben egyet kellene értenie jobb- és baloldalnak. A Jobbik, annak ifjúsági szervezete, a nemzeti oldal mécseseket gyújtott a Knézich-táblánál, majd a Kisasszony temetőbe vonultak Lenkey János sírjához.