A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében rendeztek kisebbségi konferenciát. A két napos tudományos ülés fő témája a magyarországi és a határon túli felsőfokú nemzetiségi oktatás és kutatás helyzete.
Az oktatás a leghatékonyabb eszköz, amivel meg tudod változtatni a világot – ezzel a mottóval rendezik a tudományos konferenciát. Köszöntőjében Sólyom László, volt köztársasági elnök kiemelte, a nemzeti oktatás fő célja megtartani és nem megváltoztatni a nemzetiségeket. Mint mondta, a nemzetiségi oktatás bizonytalan helyzetben van.
Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a magyarországi kisebbségek megítélése kapcsán hangsúlyozta, azokon a területeken, ahol a kisebbségeben élők versenyképes tudással rendelkeznek nincs kirekesztés, jó példa erre a roma zenészek elismertsége.
Romsics Ignác, az Eszterházy Károly Főiskola oktatója Kisebbségek a 20. századi Magyarországon címmel tartott előadást. Az akadémikus azt a folyamatot ismertette, amely ahhoz vezetett, hogy 1920 után a kisebbségek aránya 50 százalékról 10 százalék alá csökkent, a roma lakosság aránya a II. világháborút követően viszont rohamosan emelkedni kezdett, a rendszerváltás idejére elérte az 5 százalékot, vagyis a félmillió főt.
Kállai Ernő ombudsman, a főiskola tanszékvezetője a nemzetiségi oktatás szerepéről tartott előadást.
